A sörkollektor

Közzétette: | augusztus 31, 2016 | Megújuló energia magazin, Napenergia | One Comment
Sörkollektor működése

A sörkollektor és létjogosultsága

Napjainkban Magyarországon is egyre többször felmerül a kérdés: miként lehet spórolni az energiával? A hazai lakosság is egyre inkább nyit az alternatív és megújuló energiaforrások felé. Egyre tudatosabban és gazdaságosabban élnek az emberek annak érdekében, hogy csökkentsék saját energiáért kiadott költségeiket illetve ökológiai lábnyomukat. Nap által sugárzott energia felhasználásának lehetősége a lakosságon belül is mind szélesebb körben terjedő gondolat, mivel nem kizárólag nagy értékű beruházások árán, de akár passzív rendszerekkel is megoldható. Egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik előszeretettel barkácsolnak és készítenek valamit saját kezűleg. A tudatos energiafogyasztók között utóbbiak fényében különösen nagy népszerűségre tett szert az elmúlt években az a Kanadából induló technológiai újítás, amit egyszerűen csak „sörkollektornak” nevez a köznyelv.

Az egyszerűségéről híres technológia a „kollektor” elnevezést onnan kapta, hogy működési elve a napkollektoréra hasonlít, csak nem folyadék, hanem levegő közeggel üzemel. A „sör” azaz sörös doboz nemes egyszerűséggel a csövek alapanyagára utal, persze utóbbi lehetne bármilyen alumínium doboz neve is.

 

Működési elv és fizikai háttér…

A könnyen és gyorsan, otthoni körülmények között is elkészíthető sörkollektor működési elve valóban egyszerűnek mondható. A sörkollektor a napsugárzásból származó energiát alakítja át hőenergiává. A hőenergia az alumíniumból készült csövek segítségével a belső tér levegőjének melegítésére használható fel. Ideális esetben hőtechnikai szempontból a belső és külső tér levegője egymástól elszigeteltnek tekinthető, ami így azt is jelenti, hogy a sörkollektorból nyert hőenergia szinte teljes egészét a melegítendő belső helyiség felfűtésére használhatunk. Ebből adódik, hogy a sörkollektort a hazai háztartások mindenekelőtt az átmeneti időszakban – szeptember-október, március és április – hónapokban tudják nagyon jól kihasználni. Sörkollektorral tehát a fűtési szezont minden háztartás jelentősen megrövidítheti. Amennyiben a sörkollektor kialakítása lehetővé teszi, a technológia a nyári forróság elleni védekezésre – azaz átszellőztetésre – is igen alkalmas.

Sörkollektor felépítése

Kész sörkollektor

A sörkollektor további vitathatatlan előnye, hogy a fizikai megvalósításához nincs szükség kifejezetten bonyolult elemekre. Gyakorlatilag minden alumíniumból készült italos doboz megfelel a célnak, melyek összeillesztve és lefestve alkotják a csövet. Utóbbiak párhuzamos kapcsolása eredményezi a rendszer legfontosabb alkotóelemét: a hőátadó felületet. A párhuzamosan kapcsolt csövek nyitott részein egy-egy un. „osztó” és „gyűjtő” dobozzal lezárva és egy szigetelt dobozba illesztve készül a sörkollektor. Magyarországi viszonylatban az eszköz elhelyezésével kapcsolatban természetesen a déli tájolás kívánatos, illetve az 50-60 fokos dőlésszög. Ezek az értékek teljesen megegyeznek a napkollektorok fűtési használatra javasolt értékeivel. A fentiek fényében szinte azonnal kijelenthető: a sörkollektor az egyik legjobb és legolcsóbb verziója az otthon barkácsolt napkollektoroknak. A napenergia felhasználásának hatékonysága a sörkollektor esetében is mindenekelőtt a napsütéses órák számától függ, és persze a kollektor nagysága sem elhanyagolható körülmény.

Az un. „osztó” és „gyűjtő” dobozok hivatottak a kollektorba beszívott levegőt egyrészt szétosztani a sörcsövekbe, másrészt a felmelegedés után összegyűjteni és visszavezetni a fűteni szándékozott beltérbe. Ahhoz, hogy a sörkollektor működőképes legyen, természetesen levegőáramlásra is szükség van, amely minél erősebb, annál jobb. Kevesen tudják ugyanis, hogy nem a kevés meleg levegő áramlása a kívánatos. Hatékonyabb, ha ugyan alacsonyabb hőmérsékletű, ám több levegő kerül a szobába.  A levegő áramlásának biztosításához célszerű a radiális vagy „mókuskerekes” ventilátorok használata. Tipikusan jól használható ventilátor például a Ford Escort személygépkocsi fűtőventilátora, ami több házilag előállított sörkollektorban bizonyított már.  A sörkollektor lefedése szintén alapvető kívánalom. Lefedés nélkül ugyanis a technológia üzemképtelen lesz, hiszen vagy nem melegíti a levegőt, vagy melegíti, de olyan szerény hatásfokkal, ami az egész szerkezetet használhatatlanná teszi. A fedés elsődleges célja az, hogy egyrészt a sörcsöveket megóvja a kültéri hidegétől, másrészt a napsugarakat átengedje. Sokan használják erre a célra például az üregkamrás polikarbonátot, aminek van némi szigetelése is, azonban a tömör fajtát is választhatjuk, hogy a napsugarakat jobban átengedje.

 

Sörkollektor a mérlegen…

Sörkollektor alkalmazásával egy kisebb háztartás fűtési szezononként nagyságrendileg 15-20 ezer forintot takaríthat meg, ráadásul a hazánkra jellemző csaknem fél éves fűtési szezon a technológia alkalmazásával akár négy-öt hónapra is lecsökkenthető, Mint utaltunk rá az őszi vagy a tavaszi időszakban a kollektor maga is képes felmelegíteni lakóingatlanunk vonatkozó helyiségeit. A sörkollektor ugyanakkor a gyári napkollektorokhoz képest nagyságrendekkel olcsóbb, sőt házilag előállítható. Nem árt ellenben azt sem figyelmen kívül hagynunk, hogy míg a gyári napkollektorok vízmelegítésre is felhasználhatók – nem is szólva arról, hogy alkalmazásuk nincs évszakhoz kötve – addig a sörkollektor kizárólag a fűtési szezonhoz kötött energiaforrás, hiszen nincs hőtároló képessége. Egy átlagos háztartás esetében a sörkollektor telepítésének bekerülési költsége – abban az esetben, ha a kellékeket vásároljuk – nagyságrendileg 65 000 Ft, jóllehet minden háztartásunkban talált alkotóelem csökkentheti az árat. A sörkollektor egy kiváló példa arra, hogy újrahasznosítva is lehet fenntartható energetikai berendezéseket előállítani.

A napelem és a kollektorok összehasonlítása

Ma már a napelem rendszer ár/érték arányban jobbat kínál a napkollektoroknál. A napelemek által termelt energia, nem csak villamos energiafelhasználás kiváltására alkalmas, hanem a fűtési energia igényünk előállítására is. Egy elektromos kazán segítségével a fűtési energiaszükségleteinket előállíthatjuk, amihez a napelemek állíthatják elő a villamos energiát. Egy napkollektoros rendszer maximum fűtésrásegítésként lehet üzemeltetni, míg egy napelem rendszer, elektromos kazánnal összekötve, teljes egészében kiválthatja a fűtési költségünket. Viszonyításként, egy 130 négyzetméter körüli, viszonylag jól szigetelt ház esetén, amely rendelkezik meglévő cirkó fűtésrendszerrel ahhoz, hogy teljes egészében kiváltsuk a villamos energia igényt és a fűtési energia igényt, nincs másra szükségünk, csak egy 10kW-os napelemes rendszerre és egy 6-9kW-os elektromos kazánra.

Egy ilyen beruházás semmilyen nagyobb munkálatokat (bontást) nem igényel. Az elektromos kazánt a gázkészülés (vagy a vegyes-tüzelésű kazán) mellé helyezik el, ezzel a gázfűtés opcionálisan megmarad. Az elektromos kazán nem igényel engedélyeztetést vagy kéményt az üzemeltetéshez.

A 10kW-os napelem rendszer egész évre biztosítja a fűtési- és villamos energiaigényt.

Egy hozzászólás

  • Gabo szerint:

    Udv Gabo v Vas-m bol–Neztem a videot ami a viz bontasrol szolt ott kaptam ezt az elerhetoseget–Erdekelne az a megoldas,hogy a központi futesre kötnenk a vizbonto keszuleket—az a kerdesem mekkora keszuleket kell vennem egy 75 nm es haz futesere es melegviz ellatasara? Valamint mennyibe kerulne es a beszerelest is be tudjak vallalni? Fremilem = gabor112@freemail.hu ra tudnanak tajekoztattast kuldeni–elöre is köszönöm Udv Gabo

Hozzászólás

Az email címet nem jelenítjük meg sehol.